Mit is gondolok valójában ebben a helyzetben? Miért hat ez rám ilyen erősen? Miért cselekszem újra és újra ugyanúgy, pedig már tudom, hová vezet?
A kérdések egyszerűnek tűnhetnek, de a válaszok korántsem mindig azok.
A hétköznapokban az ember általában a saját gondolatvilágában él. Az önreflexió során igyekszünk egy kis távolságot nyerni tőlük – nem azért, hogy bíráljuk vagy kijavítsuk őket, hanem hogy alaposabban szemügyre vehessük azokat.
Nehéz belülről rálátni a saját gondolkodásunkra
Mindannyiunknak vannak magyarázataink a saját tetteinkre.
Talán tudjuk, miért leszünk dühösek, miért kerülünk el valamit, halogatunk egy döntést, vagy miért térünk vissza újra és újra ugyanahhoz a kapcsolati problémához.
A magyarázat és a megértés azonban nem teljesen ugyanaz.
Néha az ismerős magyarázat maga is része egy ismétlődő sémának. Olyan sokszor elmondtuk már magunknak ugyanazt a történetet, hogy észre sem vesszük a helyzet más lehetséges értelmezéseit.
Az önreflexió során ezért nemcsak az a lényeges, hogy mit gondol, hanem az is, hogy hogyan gondolkodik.
Mire figyel fel legelőször? Mit ugrik át gyorsan? Mit magyaráz ki? Mihez tér vissza állandóan?
Miért segíthet a beszélgetés?
Amikor egyedül gondolkodunk, az elménk könnyen a megszokott vágányokon halad.
Egy másik nézőpont éppen ott állíthat meg, amit magunktól figyelmen kívül hagynánk.
Egy jó beszélgetés nem feltétlenül jelent tanácsadást. Néha sokkal lényegesebb, hogy a másik észrevesz egy ellentmondást, visszatér egy korábban mondott gondolathoz, vagy kicsit más irányból közelít meg egy kérdést.
Ilyenkor a saját gondolataink új megvilágításba kerülhetnek.
A WWAIT erre a célra épült. Egy pszichoterápiás folyamatot modellez rendszeres, meghatározott idejű üléseken keresztül, és a beszélgetést a korábbi ülések tartalmára építi.
A cél nem az, hogy a lehető leggyorsabb választ adja.
A cél az, hogy segítse a gondolkodás előrehaladását.
A reflexió nem mindig hoz azonnali felismerést
Az önreflexióról néha úgy beszélnek, mintha minden beszélgetésnek egy hatalmas felismeréssel kellene végződnie.
A valóságban a megértés gyakran sokkal lassabban születik meg.
Egy téma talán először csak egy mellékes megjegyzésként bukkan fel. A következő héten visszatérnek rá. Egy hónap múlva pedig észreveszi ugyanezt a mintázatot egy teljesen más helyzetben.
Csak ekkor kezd valami érthetővé formálódni belőle.
Ezért fontos a folyamatosság.

Az 50 perc nem ugyanaz, mint egy gyors csevegés
Az azonnali üzenetküldésre épülő beszélgetések könnyen arra ösztönöznek, hogy egyszerre csak egy kérdést oldjunk meg.
Egy keretek közé szorított, 50 perces ülés másképp működik.
Elindulhatunk egy témával, majd később rájöhetünk, hogy a valódi kérdés valahol máshol rejlik. A beszélgetésnek nem kell oda kifutnia, ahová az elején gondoltuk.
Akár befejezetlen is maradhat.
Ez is a folyamat része.
Beszéljen vagy írjon
A gondolkodásnak nem kell egyetlen módon történnie.
Van, akinek az írás ad időt a gondolatok formálására. Másokból a hangos beszéd hoz elő olyan dolgokat, amiket nem terveztek kimondani.
A WWAIT felületén beszélhet vagy írhat, és válthat a kettő között.
A WWAIT válaszadási stílusa is változtatható. Néha hasznos elidőzni egy témánál és mélyebbre ásni, máskor pedig gyorsabban haladni vagy egyenesebb vonalvezetéssel rendszerezni a helyzetet.
A folyamat ugyanaz marad, miközben a párbeszéd stílusa változik.
Az önreflexió nem azonos a pszichoterápiával
Az önreflexió számos élethelyzetben hasznos lehet, de nem minősül kezelésnek, és nem helyettesíti az egészségügyi ellátást vagy a pszichoterápiát.
A WWAIT nem állít fel diagnózist és nem ad kezelési útmutatást.
Ez egy pszichoterápiás folyamatot modellező, MI-alapú eljárás, amelynek célja, hogy időt és keretet biztosítson a saját gondolkodás felfedezéséhez.
Ha kezelésre van szüksége, vagy közvetlen veszélyben van, kérjük, forduljon az egészségügyi ellátórendszerhez vagy hívja a helyi segélyhívó számot.
